A mobilizálás fontossága a mindennapi életben

Mielőtt rátérnék a mikor,mennyit,hogyan kérdéskörére, először is némi fogalom magyarázattal szeretnék bevezetést nyújtani a témába.  Mit is jelent pontosan a mobilitás fogalma?

 


Ízületi mobilitás alatt az adott ízületben létrejövő teljes mozgástartományt értjük. Azt, hogy az ízületben milyen mértékű mozgás jöhet létre több tényező is befolyásolhatja. Ide tartoznak különböző betegségek, sport sérülések (törések), meszesedések, illetve az izommerevség is.

Nem megfelelő ízületi mobilitás esetén az egészen egyszerű hétköznapi tevékenységek is megnehezíthetik a mindennapi életet, tehát egy cipő bekötés vagy egy karemelés is nehézzé, fájdalmassá válhat. Mondanom sem kell, hogy ízületi mobilitás hiányában a különböző sporttevékenységek is veszélyessé válhatnak, ha csak az erőedzésre gondolunk, problémássá válhat egy fej fölé nyomás, de akadályokba ütközhet egy szabályos guggolás vagy egy felhúzás kivitelezése is. Ezáltal természetesen a leadott teljesítmény is csökken.

Az ízületek funkciójuk szerint kétfélék lehetnek, egyrészt stabilak, másrészt mobilak.
Lássuk, akkor a különböző ízületeket a fentebb említett besorolás szerint:
- boka: mobil
- térd: stabil
- csípő: mobil
- alsó-háti gerincszakasz: stabil
- felső-háti gerincszakasz: mobil
- vállak: egyszerre mobil és stabil!
- könyök: stabil
- csukló: mobil

Sajnálatos módon,azáltal, hogy időnk nagy részét ülő pozícióban töltjük, nagy mértékben romboljuk ízületeink mobilitását. Felhívnám a figyelmet arra, hogy ezen a heti 3-4 alkalommal végzett sporttevékenzség sem segít, hiszen a napi 8 (vagy akár több) órás ülő munka, illetve a sporttevékenységeken kívüli inaktivitás (autó, lift használat) arányaiban sokkal több időt vesz igénybe, mint az a néhány óra sportolás. Ezért is van az, hogy ha sor kerül egy kivizsgálásra, akkor az orvosok azzal riogatják az átlagembereket, hogy az ízületeik már jóval „idősebbek”, mint az egyén valós biológiai életkora.

Mindezen elrettentés után azonban következzen a jó hír. Nem muszáj sodródnunk az árral, és homokba dugni a fejünket mondván, hogy ilyen világot élünk. Igenis tehetünk ízületeink megfelelő, olajozott működéséért! Így például választhatjuk a lépcsőt a lift helyett, sétálhatunk az autó használat helyett, aktívan is eltölthetjük a munkahelyi ebédszünetet, illetve akár rövid nyújtásokkal is kezdhetjük a napot. Hozzáteszem, ez még mindig kevés a napi több órás, egy pozícióban eltöltött időhöz képest, de legalább már tettünk valamit!

Ebből az következik, hogy tudunk javítani ízületeink mobilitásán. Azonban be kell látni, hogy ha egy ízület nagyobb mozgástartománybanképes funkcionálni, akkor annak a fenntartásáért folyamatosan tenni kell, használni kell, hogy az meg is maradjon. Erre a legjobb módszer a saját testsúlyos edzés, hiszen a test számára ez a legtermészetesebb inger.

Szeretnék néhány szót szólni a testépítés és a mobilizáció kapcsolatáról is. A csak gépes edzések hátranya, hogy mivel korlátozott izomfeszülést tesznek lehetővé, így jó eséllyel beszűkítik az ízületi mozgástartományokat is. Ebből kifolyólag - természetesen, ha nem versenyzés a cél - a hobbi testépítők főként az egészségüket tartsák szem előtt, és iktassanak be saját testsúlyos, kettlebelles, szabad súlyos gyakorlatokat is a programjukba, mivel ez az életminőségük nagy mértékű javulását fogja eredményezni. Ezzel szemben a gépes edzések sokszor csak elfedik, vagy felerősítik az életmódból fakadó problémákat.

A „Hogyan mobilizáljunk” témaköre?
Elsősorban a dinamikus nyújtásokat szeretném előtérbe helyezni. A mobilizációt célszerű összekötni az SMR hengerezéssel.
A fentebb említett felsorolást követve, lássuk, hogy mely ízületet hogyan érdemes mobilizálni!
- Boka: nem megfelelő mobilitása okozhat térd-,csípő-, de akár váll-, vagy hátfájdalmakat is. Napközben érdemes a következő rutin feladatokat beiktatni: külső-, belső talpélen járás,sarkon és lábujjhegyen járás, boka körzések.
- Csípő: ha a csípő merev, akkor az bizony a minden napi életvitelt is képes korlátozni, sporttevékenységet tekintve pedig nem igazán kedvez a szabályos guggolás kivitelézésének. A csípő gömb ízület, így mobilizálásánal figyelembe kell venni, hogy minden irányból legyen megnyújtva. Ide sorolható pl. a törpejárás vagy a mély guggolás.
- Felsőháti gerincszakasz: ha ez a gerincszakaszunk merev, akkor egy másik gerincszakasz fogja kompenzálni a hiányosságokat. Ez a szakasz képes befolyásolni a vállak mobilitását, de akár derék problémákat is okozhat.
- Váll: nem megfelelő mobilitása folyamatos problémákat okozhat. Váll merevség esetén fej fölötti munkában az egész hát húzódhat. Váll mobilitás javításához egy gumikötelet is segítségül hívhatunk, mellyel változatos gyakorlatokkal tehetjük mozgékonyabbá ezt az ízületünket.
És, még koránt sem értem a téma végére…. Ha szeretnél mélyebb betekintést nyerni a fentebb említettek gyakorlatban történő megvalósításába is, akkor várlak szeretettel mobility óráimon a Kovács Műhelyben! 

Kovács Dóri

 

Partnereink

Nyitvatartás

Hétfő 06:00 - 22:00
Kedd 06:00 - 22:00
Szerda 06:00 - 22:00
Csütörtök 06:00 - 22:00
Péntek 06:00 - 22:00
Szombat 08:00 - 20:00
Vasárnap 10:00 - 18:00

Search